Karácsony Gergely vezette városvezetés, néhány kerületi vezetéssel együtt, nagy lendülettel áll hozzá a „forgalomcsillapításnak” nevezett közlekedés stratégiának. Ez a stratégia abból áll, hogy utakat zárnak le az autósforgalom elől, illetve szembeirányított egyirányú szakaszokkal „blokkokat” hoznak létre, valamint parkolóhelyeket szűntetnek meg.
Ilyen a Kós Károly sétány lezárása, a Belső Erzsébetvárosi forgalom átszervezés, a XIII. kerületre tervezett (de a kerületi vezetés által elutasított) intézkedések, Karácsony által minap belengetett elképzelés a rakpart autósforgalom előli lezárásáról. Ugyanezt a gondolkodási sémát képviseli, csak még extrémebb formában, az augusztus elején 18 civil szervezet által benyújtott javaslat, hogy a Nagykörutat „korzósítsák” (csökkentsék le összesen 2x1 sávra az autó közlekedést és 30 km/h sebességkorlátozást vezessenek be).
Az autós-ellenes stratégia premisszája
Az intézkedések egy fontos vonása, hogy nem párosul hozzájuk alternatívák kiépítése a korábbi autósok számára [1]. Ezzel egyébként ellene mennek minden tanulmánynak, amely a forgalomcsillapításról szól. Ez azt mutatja, hogy e mögött a stratégia mögött az az előfeltevés rejlik, hogy Budapesten az autós forgalom számottevő része indokolatlan.
Indokolatlan alatt azt értem, hogy az adott autós a közlekedési igényeit ugyanolyan jól, vagy közel ugyanolyan jól meg tudná valósítani autó nélkül is, tömegközlekedést, kerékpárt vagy a lábait használva. Tehát az adott autós igazából kizárólag kényelemből vagy hóbortból (sznobizmusból) ül autóba.
Ugyebár a forgalom-csillapítás kizárólag ekkor működik. Mert az elgondolás az, hogy lezárásokkal és egyirányú utcákkal 5-10 perccel hosszabbá tesszük az autózást, és ennek hatására egy csomó autós inkább nem is ül autóba.
De ha valaki nehéz, nagy cuccokat hoz-visz, az akkor is autóval fogja megtenni, ha 10 perccel tovább tart. Ha valaki fél órát vagy még többet spórol azzal, hogy autóval jár, az 10 perc többlet dugó miatt nem fogja feladni. Mivel a „forgalom-csillapítás” megnehezíti az autós forgalmat, szűkíti az úthálózat áteresztő képességét, ezért, ha ugyanannyi autós marad, akkor egyszerűen csak rosszabb lesz a főváros közlekedése, bedugulnak az utak (lehet, hogy nem a lezárt szakaszon, hanem a szomszédban, de valahol rosszabb lesz), tehát valójában súlyosbodik a forgalom, nem csillapodik.
Ahhoz, hogy a forgalom-csillapítás működjön, ahhoz a pozitív hatásnak (ahányan feladják egészében az autózást) felül kell múlnia a negatív hatást (azok, akik továbbra is autónál maradnak, azok akadályoztatva vannak, csökkent az áteresztő képesség, gyorsabban alakulnak ki dugók).
