Márki-Zay pürrhoszi győzelme

 TLDR: az a koncepció, hogy egy jobb oldali jelöltel majd a jobb-oldalon győzik le Orbán Viktort, azok után, hogy a vidéken (ahol a választást meg kell nyerni) nagyon sikeres Dobrev elleni aktivizáláshoz fullra tolták a "régi baloldal felvállalhatatlan", "a 2010 előtti világ bűnös" mantrát - ami a NER legfőbb legitimációs mantrája, az olyan, hogy megolajozták Orbán Viktor páncélját, kiélesítették kardját, fényesre kefélték csataménjének a szőrét, udvariasan felsegítették a nyeregbe is, majd megpróbálják ellopni az istállójából az inasának a vén, rozoga gebéjét, és a kandallója felől gyermekkori fakardját, és így akarják legyőzni.

Gyakorlatilag Márkiék egy "Öszödi" pontra jutottak el. Az előválasztási kampány megnyerésre érdekében az elmúlt hetekben "hazudtak reggel, éjjel, meg este" - azt illetően hogy hogyan is lehet Orbánt legyőzni. Most közel 180 fokos fordulatot kell levezényelnie, és a régi baloldalra kell építenie Orbán elleni kampányát, úgy, hogy saját szavazótábora még pont a DK legyőzése feletti örömmámorban leledzik.

A régi baloldal mindig is megkerülhetetlen volt a Fidesz leváltásához. Az "ellenzékváltás" vágyálma soha nem volt több, mint egy önsorsrontó monománia. De most a régi baloldal erősebb, mint valaha az elmúlt 12 évben. Márki szavazótábora vagy így, vagy úgy, de egy jéghideg zuhanynak néz elébe.

Kifejtés:

Márki-Zay mindenképp megérdemli, hogy gratuláljunk neki, kemény kötésű, célirányosan hatalomra törő politikus, aki kifejezetten élvezi a véres küzdelmet és nem jön zavarba, ha váltogatnia kell az álláspontját.

Szüksége is lesz minden képességére, ugyanis pürrhoszi győzelmet aratot most. Ezt most, a régi baloldal feletti győzelmüket ünneplő hívek még nem érzik, de a következő hónapok során meg fogják tapasztalni.

Ugyanis ez a győzelem most az össze-nem-fogás győzelme. Lehet belőle mást kihozni, de erre akkor van esély, ha minél hamarabb ezzel szembenéz Márki és szavazótábora. A beszéde alapján egyébként Márki ezt érzi. A tábora viszont tartok tőle, hogy kevésbé.

Török Gábor azt mondta, amikor már látszott Márki győzelme, hogy ez ugyan még nem kormányváltás, de már ellenzék-váltás. Aztán győzelmi beszédében Márki-Zay is ellenzék-váltásról beszélt. Ez a mondat egyszerre találta fején a szöget és egyben egy orbitális baromság. Fején találja a szöget, mert tényleg ez motiválta az ellenzék azon felét, aki Márkira szavazott.

Ugye kb. 15 éve (sőt, ha az SZDSZ-MSZP szembeállást is ide számítom, akkor még régebb óta) a magyar politikai mezőny egyik komoly problémája az, hogy a nem-fidesz tábor egyik fele, az "újítók", mélységesen gyűlölik a nem-fidesz tábor mások felét, a régi baloldalt, és politikájuk központi tézise, hogy a régi baloldalt épp annyira elítélik, mint a fideszt, és hogy az "elmúlt 30 évet", nem csak az "elmúlt 12"-t.

Na most tisztázzuk - van a politikai feszültségeknek egészséges szintje. A különféle pártok, vagy párton belüli frakciók közti feszültségek a demokrácia természetes hajtórugói, a kritikusság segít a hibák kijavításában, a korrupció kigyomlálásában, stb.

A gond akkor van, amikor ez teljesen irracionális, megszállott gyűlölködéssé válik. Márpedig itt erről van szó. Az "új ellenzék" gyűlölete a régi baloldallal és a régi köztársasággal szemben teljesen abszurd mód aránytalan és méltánytalan ezeknek a tényleges hibáihoz és pozitívumaihoz mérve.

Ráadásul ez az irracionális, megszállott gyűlölet ez önsorsrontó is. Három választáson állt útjában annak, hogy koordinálják kellő szinten a fidesz elleni szavazatokat, és ezáltal mindhárom fidesz kétharmad ennek volt köszönhető. És ismét ezzel fenyeget.

Múlt évben annak kellett volna történnie, hogy amikor az ellenzék belátja, hogy csak együtt, összefogva győzheti le a fideszt, akkor ehhez az összefogáshoz az új ellenzéknek le kell mondania ama téziséről, hogy a régi baloldalt ugyanannyira elítéli, mint a fideszt. Fel kellett volna adnia az "ellenzékváltás" rögeszméjét, vagyis azt, hogy a régi baloldalt el kell törölni a politika színpadáról mielőtt / miközben leváltja a NER-t.

Az összefogásnak alapfeltétele volt, hogy az ellenzéki erők elfogadják egymást szövetségesnek, elfogadják egymást jövőbeli koalíciós kormánypartnernek, és elfogadják egymást választási szövetségesnek, ahol együttesen dolgoznak egymás parlamentbe juttatásán.

Ez nyilvánvalóan nem fér össze az "ellenzékváltás" víziójával, ami a régi baloldalhoz kötődő politikai erők (DK és MSZP) felszámolását, de minimum a hatalomból való kiszorítását tűzi ki célul.

Az, hogy most ellenzékváltás megvalósult volna az orbitális baromság, mert az ellenzéket nem lehet leváltani. Ilyesmi nincs. A DK támogatottsága semmit nem gyengült attól, hogy most Márki és Karácsony sikeresen gangupolt Dobrev ellen és negatív kampánnyal mobilizáltak.

Nem. Az történt, hogy az ellenzék egyik fele szabadjára engedte indulatait az ellenzék másik fele ellenében, és mozgósította erőit, hogy "nehogymá' a DK győzzön", eközben egyértelművé tették, hogy számukra fontosabb a mi értékeinknek elutasítása, mint az összefogás.

És ezt egyébként KariGeri kezdte, az első forduló eredményei utáni legelső beszédében, amikor deklarálta, hogy a 2010 előtti köztársaság elítélése választja el a DK-t a többiektől, majd rögtön belekezdett a DK elleni gangup megszervezésébe.

Szóval gratulálok, sikerült az ellenzék közel felét ellenséggé kinevezni, majd legyőzni. Hurrá. Igazán ünnepelni való eredmény ez. Pedig megmondta a Jakab a legelején, hogy ne csinálja ezt Karigeri és Márki, ne arról szóljon a második forduló, hogy a "nehogy Dobrev nyerjen", mert akkor akárki nyer, az összefogás csak veszít.

A vicc az, hogy innentől az egyetlen reményetek arra, hogy ne legyen megint fidesz kétharmad (és a fidesz leváltásáról még csak nem is beszélünk), az az, hogy Dobrevnek, Gyurcsánynak és (te jó ég, mennyire kétségbeesett helyzet, ha már ebben kell bízni:) az MSZP politikusainak lesz elég karizmája, hogy rávegyék a szavazótáboruknak legalább a 80-90%-át arra, hogy kitartsanak az összefogás mellett.

És ezért amúgy keményen be is fogják nyújtani nektek a számlát. Mármint nem az MSZP, azok túl mulyák, de a Fletóék. Listahelyekben, kormány posztokban, kommunikációban, stb. Szóval győzelmetek, amit ma ünnepeltek kétszeresen is pürrhoszi. Az ellenzéki összefogás szavazótáborát csökkentettétek, miközben semmivel se gyengült a DK pozíciója.

Sőt, az elmúlt két hét még előrébb vitte az MSZP-s szavazók átvándorlását a DK-ba, akik így kimagaslóan a legerősebb ellenzéki párt lettek. Az ellenzéki szavazók közel felét felvonultatták úgy, hogy néhány MSZPs politikuson kívül senki nem támogatta őket, ellenben hatalmas mozgósítás ment ellenük. Erősebb a DK, mint valaha.

Szóval hogyan is tovább?

Hát először is ki kellene józanodni és leszámolni néhány régi és néhány új önámító hazugsággal.

1.

Éveken át hallottam mindenfelől, a pesti "új ellenzéki" véleményvezérektől, megmondóemberektől, vagy egyszerűen csak politizáló ismerőseimtől azt a nézetet, amely szerint a régi baloldal egy csontváz, ők már csupán a múlt kísértete.

Az új ellenzék teljesen mértékben elhitte, hogy ez igaz. Hogy az MSZP és a DK nem tükröz választói akaratot, hanem csupán valamiféle háttéralkuk, korrupt önkormányzati pozíciók, Tóth Csaba féle politizálás, meg néhány megtévesztett nyugdíjas szavazat rozoga pókhálója tartja egyben a politikai erő illúzióját.

Valószínűleg ezért vállalták be az összefogást úgy, hogy közben (ahogy fentebb kifejtettem) továbbra is az MSZP és a DK pusztulását kívánták látni. Elhitették magukkal, hogy az előválasztás őket vindikálja, és a régi baloldal elpárolog a választói akarat megnyilvánulása során.

Ezzel szemben, ugyan egy Tóth Csaba az valóban elpárolgott, de az előválasztás valójában pont az ellenkezőjét hozta a felszínre: megmutatta, hogy sokkal erősebb a régi baloldal mögött a valódi szavazói akarat, főleg vidéken. Az ellenzéki szavazótábornak 50%-át ők adják.

Sőt, valójában pont az "új ellenzék" egyik üdvöskéjéről, a Momentumról, derült ki, hogy ők voltak a felfújt illúzió. Valójában jóval kevesebb választói akarat van mögöttük, mint amekkorának a sajtó meg az ellenzéki véleményvezérek tartották őket.

2.

Fontos lenne megugrani azt a belátást, hogy az ellenzéki szavazóknak a fele azért viszonyul pozitívan a régi köztársasághoz és a régi baloldalhoz, mert a 89-2010 közti köztársaság alapjaiban egy tényleg jó rendszer volt, és benne a baloldal politikai teljesítménye, noha nem hibátlan, de javarészt tényleg pozitív volt.

Ezt nem csak azért lenne fontos belátni, hogy megszűnjön ez a gyűlölködő emlékezet-politika, ami megosztja az ellenzéket és rásegít a fidesz ugyanezen gyülölködő emlékezet-politikájára, hanem azért is, mert ez a jövőnk.

Ha a fideszt leváltó ellenzék egy valóban demokratikus köztársaságot épít, akkor az olyan lesz, mint a régi. Részleteken lehet változtatni, meg a személyeken, de alapvető működésében nem lesz eltérés. A hibái se lesznek mások.

Nagyon árulkodó volt az a múlt hét szerdai Dobrev-Márki vitában, hogy amikor arról kérdezték őket, milyen intézkedéseket hoznának, ha kormányra kerülnek, egy kivételével mindben egyetértettek. Az az egy meg a kétkulcsos adó volt, ami egy klasszikus jobboldal-baloldali vitatéma.

Tehát semmiféle valódi különbség nincs a felépítendő új köztársaságot illetően.

A különbség csupán abból adódik, hogy az "új ellenzék" a régi köztársaságból kizárólag a rosszra hajlandó emlékezni, azt is mítosszá feltupírozva, miközben a jövőbelire kizárólag mint valami ideális álomképre gondol.

Ez egy éretlen hozzáállás, ami nagyon veszélyes, mert nagyon gyors kiábránduláshoz vezet az ellenzék hatalomra jutását követően, amikor a "tisztának" hitt új politikai erők találkoznak a kormányzás valódi realitásával. A kiábrándulás pedig a fidesz visszatéréséhez vezethet.

3.

Az előválasztás során az ellenzék "új" oldalát a régi baloldallal szembeni gyűlölet motiválta, hogy "nehogy Dobrev nyerjen". Ezt a gyűlöletet megpróbálták objektívnek tűnő megideologizálások mögé bújtatni, azt illetően, hogy ki is lehet esélyesebb Orbán ellen. Azt, hogy ezek nem voltak komoly érvek, pont az bizonyítja, hogy milyen gyorsan váltogatták őket.

Amíg Karácsony volt az esélyes "ne-Dobrev-nyerjen" jelölt, addig számtalan pundita és politizáló ember magyarázta, hogy mennyire fontos, hogy Orbán kihívója egy békés, a sokszínű ellenzéket összefogni képes, mindenkivel jó viszonyt ápoló ember legyen, mennyire fontos, hogy Orbán ellen, akinek lételeme a harc, egy ne harcos, hanem békés kihívó álljon szemben.

Aztán amikor Karácsony kirepült a pixisből, és helyette az agresszív, boxoló stílusú Márki lett a "ne-Dobrev-nyerjen" jelölt, és Márki fullra beleállt a megosztó retorikába, akkor ezen punditák és politizáló emberek elsöprő többsége három nap alatt teljes mértékig elfeledkezett arról, hogy előtte hónapkon át papoltak a békés és integráló személyiségű Orbán-kihívó fontosságáról.

Elég gáz.

Ami még rosszabb, az az, hogy megszületett a Márki melletti ideológia, amely szerint "csak egy jobboldali jelölt esélyes Orbán ellen."

Na most, ha ez egy józan politikai gondolat lenne, akkor ennek már két hónapja is érvnek kellett volna lennie, és mindazoknak, akik az elmúlt másfél hétben ezt hangoztatták, két hónapja arról kellett volna prédikálnia, hogy "Csakis a Jakabra szavazva van esélyünk Orbánt megverni". Na most szinte senki nem beszélt ilyesmit két hónapja, ami bizonyítja, hogy józan pillanatában azt szinte senki nem gondolta volna ezt egy jó politológiai elemzésnek. q.e.d.

Ez egy seggből kirántott bullshit volt arra, hogy objektívnek tűnő ürügyet adjon a Dobrev elleni gangupnak a KariGeri visszalépése utáni helyzetben. Ha meg akarjátok verni Orbánt áprilisban, villámgyorsan le kellene számolni ezzel. Vagyis, a Karácsony-Márki támogató bázisnak ideje lenne egy saját öszödi beszédet tartania, és beismerni, hogy hazudtak reggel, hazudtak éjjel, hogy megnyerjék az előválasztási kampányt.

Nyilvánvalóan abszurd az az elképzelés, hogy a keresztény-konzervatív nacionalista Orbán ellen majd egy keresztény-konzervatív jelölttel és retorikával lehetne hatalmas tömegeket aktiválni. Úgy, hogy ráadásul közben az ellenzéki összefogásnak a legnagyobb pártja továbbra is a DK. Az áprilisi szavazólapon az fog ugyebár állni, hogy Fidesz vs. Összefogás - alatta logók, legelső helyen a DK. Még abc sorrendben is ők vannak legelől...

Ha logikusan tovább akarnánk vinni azt a logikát, amit az elmúlt két hétben hangoztattak, akkor most azt kellene követelniük, hogy a DK szálljon ki az összefogásból, "különben nincs esélyünk Orbán ellen". Ami mutatja jól, hogy az elmúlt két hét az az össze-nem-fogás győzelme volt.

Már csak azért is abszurd ez a "jobbról kell legyőzni Orbánt" elképzelés, mert ott a Jobbik. Aki jobboldali szavazó leválasztható volt a Fideszről, azt ők már leválasztották. Legutóbbi választáson 20%-ot értek el és a legnagyobb ellenzéki párt lettek. Teljesen irreális azt hinni, hogy jobb oldalon még vannak megszerezhető, aktiválható szavazatok.

Ellenben viszont baloldalon vannak még szavazat tartalékok. Ugyebár ne felejtsük el, hogy 2010-ben közvetlenül az MSZP-SZDSZtől is mentek át szavazók a Fideszhez százezrével, illetve hagytak fel a szavazással, úgyszintén százezrével.

És ezeket azóta se sikerült visszaszerezni. 2018-ban az MSZP+DK együtt annyi szavazatott kapott, mint a nagy bukáskor 2010-ben. Budapesten valószínűleg már vissza lett egy részük szerezve, de vidéken még biztos nem, sőt, valószínűleg szerepük volt abban hogy 2018-ban a fidesz sikeresen mobilizált vidéken.

Ugyebár 2018-ban a DK még rosszul szerepelt vidéken. Most viszont teljesen meglepő mód tarolt. Valószínűleg azért, mert az, hogy végre van megint egy erőt és magabiztosságot sugárzó párt, amely a régi baloldal örököse, az elkezdte visszahozni ezeket a régi baloldali szavazókat.

Épp ezért súlyos hiba volt gangupolni a DK ellen, főleg azzal a retorikával, hogy a régi köztársaság örökségét utasítottátok el.

Külön vicc, hogy mindenki hangoztatta, hogy a választást vidéken lehet megnyerni, majd leszarták, hogy a vidéken a DK milyen jól teljesített, és senki nem próbált semmiféle magyarázatot, elemezést adni arra, hogy mégis mitől lehet ez, és mi következik ebből.

Az következik, amit amúgy az elmúlt 4 választás számaiból is ki lehetett volna olvasni, hogy baloldali és nem jobboldali szavazatok vannak még, akik aktiválhatóak! Olyanok, akik 2010-ben fordultak el az MSZP-től, és akiket pont a 2010 előtti nosztalgiával és egy erős baloldali párt ígéretével lehetne megszerezni.

Az külön szomorú, hogy Dobrev megbuktatásával elúszott az a bónusz is, hogy egy nő a kihívó. Ugyebár az önmagában hozott volna pár százalékot, mert jópár apolitikus vagy enyhén-fidesz preferenciájú szavazó már csak azért, minden pártpolitikától függetlenül, rászavazott volna, mert tetszik nekik, hogy nő lehetne végre a miniszterelnök.

Szóval ha meg akarjátok buktatni Orbánt, az egyetlen reális esélyetek, hogy mostantól megtagadjátok az önsorsrontó "ellenzék-váltás" stratégiát, és ehelyett a DK-ra és az MSZP-re építitek rá a kampányt, és a 2010 előtti nosztalgiára.

Vissza kell szereznetek a mi szavazatainkat, amit az elmúlt két hétben elveszítettetek (mert sokat veszítettetek, ne higgyétek, hogy nem), és csakis a baloldalon van reális esélyetek további szavazatokat szerezni a fidesz ellen.

Márkiról még el is hiszem, hogy van annyira ambíciózus és reálpolitikus, hogy ezt megértse. Mókás, hogy igazából sokkal finomabban fogalmaz a 2010 előtti korszakot illetően, mint Karácsony tette, és most már kifejezetten csak a korrupciós ügyekről beszél, és nem általánosságban ítéli el a korszakot. Valószínűleg megjegyezte jól, hogy Karácsony beszólt a régi köztársaságra, és másnapra esett 15%-ot a támogatottsága. Az egyházak ügyét illetően is balra indexelt most. Az egy másik kérdés, hogy mit csinál, amikor a fidesz rázúdul és megpróbálják majd sarokba szorítani, hogy valljon színt, most akkor bal vagy jobb.

Még nagyobb kérdés, hogy a mögötte álló politikai mozgalmat képes-e irányváltásra kényszeríteni, hogy azok tényleg tandemben működjenek a DK-val és az MSZP-vel. Főleg, amikor előkerül a listahelyek és minisztériumi posztok osztogatása. Vissza tudja-e dugni azt a dzsinnt, akivel harmadik helyről nyertes lett, a palackba?