Az a meglátásom, hogy azt a történetet, ami Palesztinában / Izraelben zajlik, az az észak-amerikai indián történet mintájára érthető meg legjobban. Ez a megközelítés, amit nem annyira szoktak ismerni, szinte minden aspektusát helyére teszi a zsidó-palesztin konfliktusnak.
Nagyon sok párhuzam van, kezdve azzal, hogy:
- A telepesek eleinte azért jöttek, mert Európában üldöztetésnek voltak kitéve.
- Érkezésükkor vegyes fogadtatás várta őket: egyes bennszülöttek lehetőséget láttak a velük való együttműködésben, mások rögtön a földjükre behatoló hódítót.
- Mindkettő történet Brit zászló alatt kezdődött, és volt egy szakasza, amikor háromoldalú konfliktus zajlott a brittek, a függetlenséget akaró telepesek és a bennszülöttek közt.
- Volt szakasza, amikor egy másik ország (amelynek ereje összemérhető volt a telepesekével) támogatta és fegyverezte a bennszülötteket, no nem puszta szívjóságból, hanem saját maga játszmái miatt (a Franciák Észak-Amerikában) és még komplexebbé vált a helyzet.
De az igazán érdekes nem is a kezdeti stádium hasonlósága, hanem az a hosszú korszak, amikor az Apalachee hegységtől a Csendes-óceánig elfoglalnak mindent a telepesek és felszámolják az indián civilizációt.
Közelről nézve ez a történet rendkívül komplexnek tűnhet. Irdatlan sok békeszerződésből, viszályból, indiánok egymás közti háborúiból és telepesekkel való incidenseiből áll össze. Azonban ha teszünk hátra két lépést, és nem a fát nézzük, hanem az erdőt, akkor a világtörténelem egyik legegyértelműbb folyamatát látjuk.
- A telepeseknek irgalmatlan méretű erőfölényük volt, és ezt ki is használták.
- Rendszeresen voltak szerződések, amelyek határokat húztak meg és a „békés együttélés” feltételeit lefektették.
- Azonban ezeket a feltételeket mindig a telepesek határozták meg, és soha nem volt fair a bennszülöttekkel szemben.
- Ráadásul ezek a telepesek által diktált szerződések soha nem voltak őszinték. A telepesek kis része talán őszintén gondolta, hogy ezen feltételek mellett tartósan együtt lehet élni, de a többségük átnézett a frissen meghúzott határon és azt látta, hogy „no, ott az új frontier, amit majd a következő tíz, húsz, esetleg harminc évben fogunk benépesíteni”.
- A telepesek világnézetében expliciten is megjelentek nézetek, amely szerint ez az egész föld az ő jussuk, nekik van elrendeltetve (isten vagy sors által, esetleg más transzcendens elvből levezetve). Ezzel kézen-fogva járnak azok a nézetek, amely szerint a bennszülöttek alsóbbrendűek, és már csak ezért is helyes dolog, hogy egy magasabb civilizáció veszi el a földjüket. Ez megint csak aláássa az általuk diktált békefeltételek őszinteségét.
- A békefeltételek nem csak egyoldalúan születnek, és őszintétlen szándékkal, de a számonkérésük is egyoldalú. A telepesek tetszés szerint felrúghatták azt, akár határvillongások keretében, akár úgy hogy letelepedtek ott, ahol nem lett volna szabad.
- Viszont amikor a bennszülöttek részéről történt határvillongás, akkor persze be lett küldve a lovasság büntető hadjáratra, indult az újabb háború és a még előnytelenebb „béke” szerződés.
- A bennszülötteknek esélyük se volt katonai győzelmet kivívni a telepesekkel szemben.
- A bennszülötteknek nincs lehetőségük megadni se magukat. A telepesek azt az utat is elzárták (legalábbis a bennszülöttek nagy többsége előtt), ahogy egy hagyományos hódítás, vagy akár a dél- és közép-amerikai konkvisztárodok esetében a legyőzött nép alattvalóként bekerült és valamilyen módon integrálva lett a hódítók új államába.
- A bennszülöttek azon próbálkozásai, hogy „szépen játszanak”, és a hódítókkal jogilag egyenrangú államot alapítsanak, és ezáltal jogilag védjék meg érdekeiket is félre lettek söpörve. Hiába mondta ki az amerikai legfelsőbb bíróság, hogy a cserokiknak van igazuk, Jackson elnök magasról tett rájuk és elvette a földjüket és jött a Könnyek Ösvénye. Úgyszintén hiába mondta ki számtalan ENSZ határozat, hogy a palesztínoknak van igazuk, ha egyszer USA megvétóz minden érdemi lépést.
- A bennszülött társadalmak rendszeresen összeroppantak a rájuk helyezett nyomás súlya alatt. Egyrészt a gazdasági nyomástól, amit a folyamatos területvesztés okozott. Másrészt attól, hogy politikai struktúráik legitimációját teljesen aláássa az, hogy képtelenek bármiféle érdekvédelemre a hódító telepesekkel szemben.
- Az összeroppanás hatása jól látható a híres-hirhedt indián alkoholizmusban, vagy a palesztin radikalizmusban. Amit persze a telepesek rendre arra használtak fel, hogy még inkább dehumanizálják őket, „látjátok, ezek állatiasan viselkednek, nem rendes emberek, nem lehet velük úgy bánni, mint rendes emberekkel!”
Azért nagyon hasznos ebből a szemszögből nézni a zsidó-palesztín konfliktust, mert nem takarják ki a fák az erdőt.
- Például tudnivaló az indiánokról, hogy számos alkalommal valóban megtámadták a fehér embereket.
- Mi több, támadtak meg fegyvertelen telepeseket.
- Öltek meg gyermekeket és asszonyokat.
- Erőszakoltak meg és hurcoltak el nőket.
- Sőt, néha (európai szemmel nézve legalábbis) különös kegyetlenséggel tették ezt, gondoljunk csak a skalpolásra, amit egyes törzsek valóban műveltek és egyáltalán nem csak halottakon.
- De tudjuk jól, hogy ez teljesen irreleváns. Egyáltalán nem változtat ez azon, hogy mit gondolunk és hogy milyen értékítéletet formálunk arról, ahogy a fehér telepesek elfoglalták az indiánok földjét, és ahogy bántak velük.
- Mi több, ha valaki ezt (az indiánok által elkövetett attrocitásokat) érvként próbálná felhozni annak érdekében, hogy ne ítéljük el a fehér telepesek földfoglalását, igencsak felháborodnánk ezen. Fehér-felsőbbrendűségű elveket hirdető rasszista demagógiának tekintenénk, és a whataboutism érvelési hibájával vádolnánk.
- Egyrészt azért, mert a távolság nyújtotta objektivitás révén tudjuk jól, hogy ezek az attrocitások mennyire eltörpültek ahhoz a történelmi léptékű igazságtalansághoz képest, amit a fehér telepesek követtek el a bennszülöttekkel szemben, és hogy az indiánok által elkövetett efféle tettek nagy része a kétségbeesett és reménytelen helyzetük feletti dühből táplálkozott.
- Másrészt mert nagyon alaposan ki lett elemezve, hogy ezek az incidensek hogy lettek kontextusukból kiemelve, és az indiánok teljes egészére általánosítva felhasználva propagandaként. Propagandának egy mélyen rasszista világkép megerősítéséhez, egy teljesen igazságtalan politika (policy) szörnyű következményeit arra használta fel, hogy még inkább előre gördítse ugyanezen igazságtalan politikát.
- Harmadrészt, mert senki józan ember nem gondolja azt, hogy ha az indiánok nem skalpolták volna meg azt a falut itt és ott, akkor a fehérek egészen máshogy bántak volna, nem is vették volna el a földjüket, és a mai napig indián államok sorakoznának az Apalachee hegységtől a Csendes-óceánig.
Épp ezért az izraeli kérdés érdemi megítélése szempontjából épp így teljesen irrelevánsnak kell tartanunk, hogy melyik palesztin szervezet épp hány telepest meg civilt, meg nőt, meg csecsemőt ölt meg.
- Persze testközelből ez nyilván szörnyű és tragikus (és mint minden ilyen, igen kiválló sajtóhír).
- De a politikai folyamatok és a politikai folyamat etikai megítélése szempontjából teljesen irreleváns.
- Ha valakinek nem tetszik ez a konklúzió (t.i. az, hogy a zsidók tetteinek megítélése szempontjából irreleváns az, hogy a palesztin terroristák mit tesznek), annak annyit tudok csak mondani, hogy olvassa át még egyszer a fentebbi levezetést, hogy miért tartjuk irrelevánsnak az indiánok esetében is.
Az indián-hasonlat azt is megmutatja, amire amúgy semmi más megközelítés nem tud választ adni, hogy mégis mit gondolonak a zsidók, mi lesz ennek a történetnek a vége, ha így folytatódik?
- Az indián rezervátumok jelenleg USA területének 3%-át teszik ki.
- Jelenleg palesztin irányítás alatt álló terület (Area A + Gáza) az eredetileg felosztott területnek 5%-a (28,292 km2). Ha az Area B-t is megkapják (ami palesztin civil-, ámde izraeli katonai-irányítás alatt áll) akkor is csak a terület 10%-áról beszélünk.
- Mindez ráadásul 165 (+1 Gáza) egymástól elszigetelt, zsidó-terület által körbevett enklávé.
- Valójában az indián-rezervátumos végállapot fizikai feltételei már adottak, csak az kell, hogy a palesztínok beletörődjenek ebbe.
- Immár 25 éve áll fenn ez a helyzet (sőt főbb vonásait nézve 50 éve), és a külvilág tettlegesen nem szólt ebbe bele, úgyhogy nincs oka egyik félnek se azzal számolni, hogy a következő egy-két generáció alatt ez megváltozna.
Az egyetlen kérdés az, hogy akar-e a világ változtatni ezen a történeten?
Vagy megelégszünk azzal, akárcsak az indiánok esetében, hogy majd a végkifejlet után ötven évvel, nagyon megbánjuk az egészet?
White man came across the seaHe brought us pain and miseryHe killed our tribes, he killed our creedHe took our game for his own needWe fought him hard, we fought him wellOut on the plains we gave him hellBut many came, too much for CreeOh, will we ever be set free?- Iron Maiden: Run to the Hills
No comments:
Post a Comment