Teljes mértékig abszurd és gáz az, ahogy a Fidesz egy csettintéssel kvázi eltörli a Katát. De legyünk őszintén, a katának a bevezetése és a létezése is teljesen abszurd volt. Az egész történet, nem csak a vége, de az eleje és a közepe is egy esettanulmány arról, hogy a fidesz mennyire alkalmatlan a kormányzásra, ostoba ideológiák vezetik őket és képtelenek átgondolni az intézkedéseik következményeit.
Nézzük a kiindulópontot. Ha valaki egyéni vállalkozásba kezd, mondjuk hotdogot árúsít, hogy működne mindez KATA nélkül?
Nos, van valamennyi árbevétele a hotdog eladásból. Havi pár százezer, ha a KATA lehetőségeivel akarjuk összehasonlítani (jelenleg a praktikus katázás kerete évi 12 millió, tehát havi 1 millió, de a kata korszak elején még alacsonyabb volt a keret). Az árbevételből viszont le kell vonni a költségeket (például a hotdog alapanyagait, az áramot és vizet, a takarítószereket, az üzlethelység bérleti díját, stb.).
A költségeket, ahhoz, hogy elszámolhassa, le kell könyvelnie. Ez adminisztratív munkát jelent és valószínűleg meg kell fizetnie egy könyvelőt is. A KATA egyik célja pont az volt, hogy ettől a tehertől szabadítsa meg az egyéni vállalkozókat.
Ami ez után marad az a „profit”. Azért idézőjeles profit, mert ebben még nincs benne a munkaerő költsége. És egy egyéni vállalkozó, akinek az árbevétele se éri el az egymilliót, az ezt a profitot valamiféle fizetésként osztja ki magának (főleg, ha nincs mellette másik főállása).
Itt pedig keményen kell majd adóznia. Ugyanis a munkabéren lévő adó több, mint a nettó és a bruttó bér különbsége, a munkaadónak még a bruttón felül is kell különféle adókat és járulékokat fizetnie. A teljes bérköltség (vagyis a szuperbruttó) és a nettó fizetés közti különbség (szaknyelven: az adóék) 2013-ban (amikor a katát bevezették) 48% volt. Vagyis minden 100 forintból, amit a munkahely kifizetett, 48-at az állam kapott, és csupán 52-t a dolgozó.
Ezt az elmúlt 9 év során a kormány fokozatoan lecsökkentette, jelenleg 42%, amit a családi adókedvezény még tovább csökkent. Mindenesetre ez továbbra se kevés.
Az adóék ezen a mértékén felesleges szörnyülködni. Ez egy teljesen tipikus érték az EU-n belül. A rekordot a belgák viszik, ahol 52.7%, de többek közt a magyarnál nagyobb a francia és an émet adóék mértéke is. A lengyeleknél meg a dánoknál példuál alacsonyabb (35%). Tehát mi a jelenlegi értékkel tényleg a középmezőnyben vagyunk.
Inkább az a baj, hogy egykulcsos az adó, és a családi pótlék is adókedvezmény lett, vagyis hogy ugyanannyi az adóék a szegények, mint a gazdagok nyakán. Sőt, a KATA esetében egyenesen kevesebb! Erre hamarost visszatérek.
Szóval így néz ki az, ha valaki egy céget alapítva kezd el vállalkozni.
A KATA abszurd matekja
Na most, amikor a KATÁt bevezették, valahogy így okoskodtak: egy egyéni vállakozó, akinek havi pár százezer árbevétele van, az biztos, hogy annak a nagy részét elviszik a költségei. Örül, ha egy minimálbért kitermel magának. 2013-ban a minimálbér az bruttó 98k, illetve a középfokú végzettségűek számára 114k volt. Ebből 70-80k-t kapott készhez a minimálbéren dolgozó dolgozó, és 60-70k ment el az adókra és járulékokra (mert mint mondtam, a nettó bér + a járulékok összege több, mint a névleges bruttó).
No, erre fel mondták azt a kata kitalálói, hogy akkor bevezetjük a KATA-t, ahol kicsit kevesebbet kell adózni, csak 50k-t, cserébe a nyugdíjalapba is csak mint a minimálbér 70% számít bele, de legalább nem kell a költségeket elkönyvelni, és így rengeteg adminisztratív munkától, és a könyvelő bérlésétől, megkíméltük az egyéni vállalkozó hotdogos bácsit.
Teljesen korrekt ötletnek tűnik, nem?
Nos, sajnos nem.
Az egész feltételezte, hogy a katások bevételének oroszlánrészét elviszik a költségek, és a megmaradó „profit” az csak egy minimálbér bérköltségére lenne elegendő. Amint olyasvalaki kezd el katázni, akinek az árbevételében nem ennyire magas a költség-aránya, az rögtön röhelyesen kevés adót fizet be, ahhoz képest, amennyi pénzt hazavisz. Az a feltételezés, hogy csak az fog katázni, aki alig tudja a minimálbért kitermelni magának, mert olyan sok költsége van, az teljesen nonszensz volt.
Egyébként létezik a magyar adózási rendszerben egy másik módozat is, ahol nem kell a költségekkel tételesen elszámolni. Ha valaki önálló tevékenységből származó jövedelem után adózik, akkor ott választhatja azt, hogy a bevételének 10%-át „vélelmezett költségnek” tekintsék. A bevétel 10% (tíz!) százalékát. Nem pedig a nagyrészét! Már ez mutatja, hogy mennyire abszurd volt a kata matekja.
A feltételezés önmagában is abszurd volt tehát. Ráadásul nem számoltak azzal, hogy ha nyitsz egy autópálya méretű kiskaput az adórendszerben, akkor naná, hogy oda fognak tódulni az emberek. Úgyhogy naná, hogy a katára leginkább azok cuppantak rá, akiknek lényegében semmi elszámolható költsége nem volt. Fehérgalléros szakmák (pl IT, tanácsadók, könyvelők, stb.), vagy például a futárok. Vagy a mesteremberek, akik az anyagköltséget a megrendelő nevére számláztatják ki, és így az anyagköltség nem jelenik meg az árbevételükben.
Konkrétan meg lehetett játszani azt, hogy havi 1 milliót keresel és ebből havi 50,000 Ft-t adózól. Teljesen abszurd. De már az is abszurd, hogy egy 200k-s nettó bérből 300k lesz, ha katázik az illető. Harmad annyi adót fizet be!
Tisztázzuk: nyilván egyénként tök jó dolog röhelyesen kevés adót fizetni. Én is használtam a kata nyújtotta lehetőségeket. De társadalmilag nagyon nem jó.
Akkor meg különösen nem jó, ha ez a gazdagabbaknak kedvez (márpedig a kata leginkább a jó képzettségekkel rendelkező, felső-középosztálybéli fehér-gallérosoknak meg maszekos mesterembereknek volt ideális).
Meg akkor se jó, ha teljesen igazságtalan különbségeket, bérfeszültséget szül (például azt, hogy a bolti eladó meg a pincér és a szakács az kénytelen alkalmazottként adózni, míg a takarító meg a futár az meg tolhatta katával).
Fundamentális problémák a Katával
Másképp is rá lehet világítani a problémára. A KATA egy fix összegű adó. Ez egy teljesen középkori gondolat! Akár havi 100k-t keresel vele, akár havi 1 millát, fixen 50,000 Ft-t kell adóznod. Ki gondolhatja azt épp ésszel, hogy ez egy jó rendszer, amely igazságos?
A másik fundamentális probléma pedig az, hogy ez egy sokkal de sokkal kedvezőbb adózási mód, ami egyesek számára elérhető, mások számára nem. Mindez nagyjából véletlenszerű. Semmi politikai / társadalmi logika nincs abban, hogy a bolti eladó nem élhetett vele, míg a futár igen.
És ezek olyan alapvető problémák vele, hogy akárhogy is variálják, hogy milyen feltételekkel lehet KATÁzni, nem oldódnak meg. Az új verzió ugyanolyan nonszensz. Egy gázszerelő, ha csak magánlakásokban dolgozik, akkor katázhat, de amint behívják egy céghez megjavítani a rezsót, búcsút inthet a katának.
Hát hogy lesz így még több
gázszerelő-milliárdosunk, akik sikerre viszik a nemzetgazdaságot? :D
Attól, hogy 450,000 helyett 150,000 katás lesz, mert Orbán szerint "ennyit bír el a költségvetés", attól az még ugyanolyan igazságtalan, hogy az a 150,000 fő miért adózza a töredékét annak, amit a többiek? Látszik, hogy Orbán mennyire királyi kegyből kiosztott adómentességek világában gondolkodik, fel se merül benne, hogy az adózásnak igazságosnak kellene lennie (mint ahogy a különadóknál is látszik ugyanez a gond).
A kata helye a fideszes társadalmi vízióban
A kata egyébként tipikus fideszes agyrém. Tudom, ez meglepő lehet, ugyanis sokan vannak, akik katáztak és ellenzékiek. Sőt, az internet adó óta most először van igazán nagy társadalmi felháborodás és tüntés hullám a fidesz ellen.
De valójában a kata teljesen jól beleillik a fidesz azon elképzelésébe, hogy az erős (polgári) középosztály létrejöttéhez az állami költségvetésből izomból meg kell támogatni a jómódúakat. A cél egyébként nem rossz, minden társadalmi elemzés hangoztatni szokta, hogy az erős középosztály az minden egészséges társadalom fontos előfeltétele.
Csakhogy az erős középosztályhoz pont az ellentéte kellene annak, amit a fidesz művel – a szabad verseny támogatása kellene, nem korrupció és állami pénzpumpa alapú gazdaság, a kapitalista polgári értékek megbecsülése, a magas képzettséget igénylő iparágak támogatása az összeszerelő üzemek helyett, no meg erős társadalmi mobilitás egy erős oktatási rendszer révén. Ezzel szemben ők ezt is feudális módon, állami pénzpumpával közelítik meg. Ez persze nem szül valódi, önálló erős középosztályt.
Mindenesetre van egy sor, igen nagy (és igen káros) hatású fideszes intézkedés, amik a jómódúak állami támogatásáról szóltak:
Ugye a fidesz-rezsim egyik legelső fontos lépése a progresszív adózás eltörlése volt. Vagyis hogy csökkentették a gazdagok adóját. Akkor, amikor ezt a gazdaság egyáltalán nem viselte el, úgyhogy el kellett lopni a magánnyugdíj pénztárakat (ami majd tíz év múlva fogja megbosszúlni magát, és megint csak az emberek állami függőségét erősítette az önálló polgári réteg megszületése helyett). Aztán csökkentették például az osztalék-kivétel adóját.
A családi pótlék mostani verziója is tipikusan gazdagpárti agyrém – minél gazdagabb valaki, annál több támogatást kap az államtól a gyerekei után.
Aztán ott van az, amire kevesen figyeltek, a Magyar Állampapír Plusz. Hosszú éveken át bő két százalékkal a piaci kamatok felett volt, és csak természetes személyek jegyezhették. Vagyis a központi költségvetésből (=mindannyiónk közös adójából) fizettük ki azt, hogy a gazdagabbak pénze jobban kamatozzon. (a másik fontos hatása ennek az volt, hogy deviza helyett forintban adóságga lett az államnak, és így Orbán szabad kezet kapott, hogy kedvére gyengíthesse a forintot).
Sőt, maga a rezsicsökkentés is gazdagbarát intézkedés, hisz a gazdagabbak fogyasztanak több áramot és gázt (nagyobb lakást fűtenek, kevésbé kell spórolniuk).
No, ebbe a sorba illik be a KATA. Ami révén egy felső-középosztálybéli havi fél-egy milliót vihetett haza, miközben csak 50k-t adózott, míg a gyári melósok és bolti eladók kétszázezres fizetésén 150k adóteher volt.
A KATA kicsinálása
Attól persze, hogy a KATA egy rossz intézkedés volt, nem jelenti azt, hogy a kivezetését nem csinálta tragikusan rosszul a kormány.
Teljesen abszurd, hogy vasárnap bejelentik és kedden megszavazzák a változtatást, esélyt sem adva semmiféle szakmai szerveknek a reagálásra, esélyt sem adva senkinek arra, hogy észrevételeket tegyen.
Az meg végképp nonszensz, hogy a változások nem január 1-el lépnek életbe, hanem az adózási év közepén, két hónap múlva!
A KATA szerintem rossz, de olyan mint egy drog. Nem lehet csak úgy betiltani, mert azzal még nagyobb kárt okoznak. A munkaerő piacnak már jelentős hányada (talán 10%-át is elérte már) katázott. Most ők hirtelen fele annyi pénzt fognak hazavinni. Miközben infláció van, és a kormány készül elengedni (nagyon helyesen amúgy) a hatósági áras rezsit és benzint.
Ráadásul egyes piaci szegmensek már beárazták azt, hogy a munkaerő katával adózik, szóval nem fogják, nem is tudhatják, a cégek egyik hónapról a másikra átvállalni, hogy a dolgozó ugyanannyi nettót kapjon.
A KATA ilyen hirtelen eltörlése nem csak nonszensz, ez gátlástalan tönkretétele százezrek megélhetésének.
Mit kellene csinálni a KATÁval?
A katát fokozatosan, egy előre kihirdetett ütemterv szerint kellene kivezetni. Mondjuk úgy, hogy 20223 január 1-től, aki 6-12 millió közt keres, az havi 50k helyett 100k-t fizet. Aztán 2024 január 1-től, aki 3-6 millió közt keres, az fizet 100k-t, 6-9 közt 150k-t, 9-12 közt 200k-t. Ekkor lenne a kata adóéke 20%, ami még mindig jóval kedvezőbb, mint az átlagember 42%-a, és innen lehetne 2025 január 1-től kivezetni a katát.
És közben persze kidolgozni és bevezetni az alternatívákat, mert az azért igaz, hogy az egyéni vállalkozóknak kellene valami jobb opció, mint az, hogy vegyék fel saját magukat főállásba.
Az alternatívákat illetően pedig érdemes levonni néhány triviális tanulságot a KATA balfogásaiból.
Egyrészt, hogy a fix összegű jövedelemadót hagyjuk meg a középkori gazdaság-történeti könyvek oldalain, és ne akarjuk a jelenleg hatályos adójogszabályokba átvenni.
Másrészt, hogy ha egy olyan adónemet dolgozunk ki, ahol nem kell a költségeket tételesen bizonyítania az adózónak, hanem csupán vélelemezünk valamennyi költséget, akkor csak kevés költséget vélelmezhetünk.
Mint ahogy az önálló gazdasági tevékenységnél most is működik: 10%. Egyébként ez az adózási formának ha kicsit jobban tisztáznák az alkalmazhatósági kereteit, és eltörölnék azt a kikötést, hogy csak „alkalomszerűen” végzett tevékenységre vonatkozzon, megoldás lehetne a legtöbb jelenlegi katás számára.
Ha olyan vállalkozásokat akarunk segíteni, ahol számottevő a költségek aránya, akkor semmiképp sem az a megoldás, mint a katánál, hogy a törvény vélelmez valamennyi költséget, és a vállalkozónak nem kell lepapíroznia azt, mert az abszurd adóelkerülési kiskaput hoz létre. A megoldás az, hogy könnyebbé kell tenni a költségek elszámolását.
Például a számlakibocsátásra most már ott van a NAV ingyenes számlázó webalkalmazása, amelyet egyszerű ügyfélkapuval elér az ember, teljesen jól működik és rögtön le is jelenti a NAV felé. Na, valami ilyesmi kellene a számla befogadásra is.
Ráadásul most már ez elég könnyű lenne, ugyanis a NAV most már online adatbázis révén összepárosítja a számlák két végét (a kibocsátó és a befogadó oldalát).
Szóval a „sok macera a költségek könyvelése és drága a könyvelő a hotdogos bácsinak” problémára a megoldás az némi IT fejlesztés, amit némi jogszabály módosítás támogatna meg, ami egyszerűbb könyvelést tenne lehetővé a mikrovállalkozások számára.
No persze hátra van még a nagy kérdés – mennyi legyen az annyi? Mennyi adó is kellene?
Nos, ez egy nehéz kérdés, függ a gazdaság helyzettől, a költségvetés állapotától, a társadalmi elvárásoktól és számtalan más kérdéstől. Ezért végső igazságot ebben a kérdésben én nem szolgáltatnék (bár emlékeztetnék mindenkit arra, amit az elején írtam, hogy az EU-ban 31-52% közt van az adóék, tehát érdemes ilyesfélében gondolkodni).
Viszont néhány szempontra azért rámutatnék.
A magyar adókultúra
Legelőször is azzal kellene kezdeni, hogy a kormány nem lopja el a közpénzeket.
Ez azért nagyon sokat segítene az egész problémán. Többek közt nem lenne költségvetési hiányunk sem, meg nem lenne ilyen szar állapotban a gazdaság, ha az adó nagy részét nem lopta volna el az Orbán-klán. És amit nem lopott el, azzal meg kitömték a többi NER-lovagot meg a csuhásokat.
Jó lenne eljutni arra a politikai kultúrára, hogy az adót nem elkerülni kell, hanem az olyan, mint a közös költség, hogy abból tartjuk rendben a lépcsőházat és a tetőszerkezetet. De ehhez az kellene, hogy ne lopják el.
A helyzet egy ördögi kör: mivel a magyarok a befizetett adójukat elvesztett pénznek tekintik, ezért a magyar jobboldaliak (akik sokkal inkább hajlamosak kettős mércére), nagyon elnézőek azt illetően, amikor a politikusaik és a papjaik zsákszámra lopják ki a közpénzt. Hisz ennek a magyar jobboldalon 150 éves hagyománya van, és „talált pénznek” tekintik. Ilyen helyzetben meg aztán nehéz a befizetett adóra nem elvesztett pénzként tekinteni.
Tény, hogy történemileg is nagy adócsaló nép vagyunk. A Rákóczi szabadságharc legfőbb oka is az volt, hogy az ország újra-egyesítésével megszűnt az adóelkerülés lehetősége, és mindenekelőtt ezen háborodtak fel a „kuruc kutyák”.
Az adópolitika újragondolása
A következő lépés az lenne, hogy belátjuk: katasztrófális bukás a fidesz adópolitikája, t.i., hogy a jómódú felső-középosztályt tömi ki adókedvezményekkel.
Miért is? Az általános Keynesiánus logika az, hogy jó dolog az államnak pénzt tömnie a gazdaságba és az emberek zsebébe, mert az ösztönzi a fogyasztást, az pedig felpörgeti a gazdaságot. És ez általában igaz is.
Viszont vannak alesetek, amikor nem igaz. Például nem igaz akkor, ha egy gyarmati gazdaság elitjének a zsebébe tömöd a pénzt, mert az nem otthon fogja elkölteni. Na ez történt az elmúlt 12 évben nálunk.
A magyar felső-középosztály jómódja nem csorog le a gazdaságba
Saját példámon is tudom illusztrálni: én a fidesz összes adópolitikájával jól jártam. Jóval több pénzt tudtam kivenni a vállalkozásomból. De ettől a hazai gazdaságra irányuló fogyasztásom nem nőtt. Miért is nőtt volna? Hisz már az adókedvezmények előtt is megengedhettem magamnak, hogy a puccos kézműves kenyeret és sajtot vegyem meg, meg a pick téliszalámit rúdszámra, és hogy eljárjak a moziba meg thai-masszázsra.
Az extra pénzt pedig, amivel a fideszes adópolitika megajándékozott, külföldről berendelt szerepjáték könyvekre és társasjátékokra költöttem. Vagyis nem pörgettem a hazai gazdaságot, ellenben rontottam az ország import-export egyenlegét. És ugyan nem mindenki akkora geek mint én, de szinte minden jómódú ember az extra pénzét külföldről importált „luxustermékekre” költi el, no meg persze külföldi nyaralásokra. Ez is 150 éves probléma – mivel a magyar gazdaság, néhány kis mennyiségben termelt boron kívül, semmiféle presztízs terméket nem állít elő, a jómódú magyarok extra pénzüket mindig is import cikkekre költötték, nem erősítve, hanem gyengítve a nemzetgazdaságot.
Amit pedig nem import árúra és külföldi nyaralásra költött, abból pedig megtakarítási / befektetési céllal lakást vett. Ami megint csak nem jó, mert felhajtotta az ingatlan-árakat, és azok pedig felvitték a bérleti díjakat is (amire anno az airbnb is rátett egy lapáttal). Az alsóosztály és alsó-középosztály pedig szívta a fogát, mert az ő anyagi lehetőségeik jóval kevésbé nőttek, miközben a bérleti díjak mentek fel.
(Érdekesség: a lakáshitelesek kimentése úgyszintén hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlan-árak magasak maradjanak).
A fidesz tíz éven át tolta a keynessiánus gazdaság-politikát, öntötték a pénzt a gazdaságba, akkor is, amikor már nem volt válság (ennyiben voltak ők unorthodoxok). Viszont az infláció hosszú éveken át alacsony maradt – kivéve az ingatlanárakat. Ez egyébként már önmagában utal arra, hogy a felső-középosztály kitömése nem élénkítette kellőképp a gazdaságot, hanem asszimetrikusan az ingatlan-piacba áramlott.
A kisvállalkozásoknak árt
A történet abszurditása, hogy a fideszes adópolitika kifejezetten árt a magyar vállalkozások sikerességének. És ha a fidesz döntéshozói ismertek volna bárkit, aki valódi piaci körülmények között vezetett volna vállalatot, nem csupán lezsírozott állami pénzeső lop ki, akkor ezt tudták volna előre.
(Bár a magyar jobboldal valójában 150 éve következetesen polgárság ellenes, utó-feudális bohózat, és azok, akik a jobboldalon polgári konzervatív értékekről papolnak, azok csupán a hasznos idiótái a dzsentri-utóvéd harcnak. Szóval nem meglepő, hogy az intézkedéseik valójában nem szolgálják a polgárság érdekeit).
Ugyanis egy vállalkozás sikeréhez nem az kell, hogy a tulajdonosok meg a magasan fizetett alkalmazottak minél kevesebb adót fizetve tudják felvenni a fizetésüket meg az osztalékukat. A magyar vállalkozások sikeréhez pont, hogy az kellene, hogy a szegényebb és az átlagos jövedelmű magyarok fizessenek kevesebb adót.
Mert úgy van lehetősége a vállalkozásnak új munkaerőt felvennie. Megint csak személyes tapasztalatom ez vállalkozóként. Pont amikor a fidesz rám zúdította a gazdagokat célzó adókedvezményeket, nagyon megnehezítette a vállalkozásom fejleszését az, hogy mennyire nagy adóék van azon, ha felveszek egy alkalmazottat minimálbérre.
Ráadásul ha a szegényebb és átlagosabb jövedelműek adóját csökkentették volna, akkor az valóban megnövelte volna a hazai fogyasztást.
Konklúzió – progresszív adózás kell
Magyarán szólva progresszív adózás kellene. A szegényebbek százalékosan is kevesebb adót fizessenek, a gazdagabbak többet. És nem csak baloldali, társadalmi igazságossági szempontokból, hanem mert a gazdaságnak és a vállalkozásoknak is ez tenne jót.
A 25 éven alattiaknak az adómentessége egy jó irányba tett lépés, csak épp borzasztó bumfordi. Nem lehet rá gazdaságilag alapozni, se munkaadóként, se dolgozóként. Hisz munkaadóként nem akarsz folyton tejfeles-szájú, tapasztalatlan dolgozókat betanítani, dolgozóként meg abszurd, hogy szülinapi ajándéknak hirtelen megkapod a nyakadba az SZJA adózást, vagyis hogy lecsökken a fizetésed.
Egyszerűen abba kellene hagyni a szegények gyűlöletét és az őket sújtó adópolitikát. Persze tudjuk jól, hogy a romákkal szembeni rasszizmus is motiválja mindezt – ami jól mutatja, hogy a rasszizmus mennyire káros a magyar társadalom egésze számára, ugyanis egy önsorsrontó adó- és társadalompolitikába hajszolja a jobboldalt.
Ha az alacsonyabb fizetési sávokban lennének az adókedvezmények, akkor a KATA kivezetése se lenne olyan fájdalmas a megélhetési katázók számára. A havi 1 milliót katázóknak meg el kell fogadniuk, hogy a gazdagoknak adózniuk kell.
No comments:
Post a Comment