Tanulságok a választási eredményekről

Először is azt szeretném mondani minden hozzám hasonló taktikai szavazónak, hogy annak ellenére, hogy nem nyert a stratégiánk, attól még ez volt a legjobb stratégia. A taktikai szavazással semmit nem vesztettünk, viszont ha nincs átszavazás a pártok közt, akkor még ennyi mandátumot se visz el az ellenzék.

Másodszor: a választási eredmények klasszikus dráma receptjét követték (ahogy azt Arisztotelész a Poétikában is javasolja): a fordulat váratlan, de mégis logikusan következik az előzményekből...


A fővárosban és a nagyobb városokban nagyon nagy a kormányváltó hangulat és nagyon erős a baloldal. Vidéken viszont egyáltalán nincs kormányváltó hangulat, és nagyon erős a jobboldal. Sokan, a fővárosi ellenzékiek közül, azt hitték, hogy az egész országban ugyanaz a hangulat uralkodik, mint a fővárosban, és ezért volt a nagy és sajnos alaptalan ellenzéki optimizmus.

Választások, Tóta W és a tuti

Nem tudom olvastátok-e TótaW legutóbbi írását. Eléggé izgalmas írás, bár egyszerű és eléggé primitív (a hangneme is).

Itt a cikk:
http://hvg.hu/itthon/20180320_Most_verd_be_jol_a_patkoszeget

Last Jedi - második forduló

Beszéljünk még egy kicsit az új Star Wars filmről, mert egy eléggé megosztó film lett.

Nem csak úgy általában az embereket osztja meg a film (bár az én ismerősi körömben kevesebben vannak, akiknek tetszett), hanem nagyon érdekes, hogy statisztikák szerint a nézők 50%-ra értékelték a filmet, míg a kritikusok 90%-ra, ami egy döbbenetes különbség. És ugye az világos, hogy nem művészfilmről van szó, amit a pórnép nem ér fel ésszel. Ráadásul még egyetlen embert is képes megosztani: én például minél többet gondolkozom rajta, annál kevésbé tetszik. Ezt egyébként többen mondták már a többi Disney féle Star Wars filmre is.

Szóval beszéljünk még egy kicsit a Last Jedi-ról és most magasabb szintről tekintve a dolgokat. A részleteket már az előző blog posztomban alaposan kiveséztem.


A pozitív vélemények nagy része úgy hangzik, hogy mennyire újító ez a film, megújítja az egész Star Wars franchiset. Mennyire frappáns, hogy veszi a megszokott toposzokat és csavar rajtuk egyet, lerombolván a Star Wars eddigi értékrendjét, és hogy a Disney bátran megmutatta, hogy képesek új irányba vinni a történetet.

Star Wars - The Last Jedi

We watched the Last Jedi.

A kereszténységről 3 - A kereszténység eredendő bűne

De Móriczka, miért bizonyítja ez a történet azt, hogy Lenin elvtárs szerette a gyereket? Hát mert akár közéjük is lövethetett volna!

Paradicsomból kiűzetés

Az egyik leggázabb rész a Bibliában az a paradicsomból való kiűzetés. Mert tény, hogy az Exodus egésze borzasztó, de legalább egysíkúan borzasztó: népírtás, népírtás, egy kis népírtás és még egy kis népírtás, közben pihenésként népírtás és harminckétezer kiskorú lány szexrabszolgává tevése. De előtte egy kis népírtás. Ezzel szemben a Paradicsomból kiűzetés története viszont annyi szinten gáz, hogy az ember beleszédül.


Kezdjük a fő fordulattal:

„Íme az ember olyanná lett, mint mi, ismeri a jót és a gonoszt. EZÉRT ne hagyjuk, kinyújtsa kezét és vegyen az Élet Fájából is, és abból éve halhatatlanná váljon. EZÉRT az Úr Isten kiűzé őt az Édenkertből…”
A Biblia szövege a napnál is világosabb, teljesen egyértelműen, félreérthetetlenül és félreértelmezhetetlenül fogalmaz. AZÉRT űzik ki az embert a Paradicsomból és állítanak lángoló pallossal felfegyverzet angyalokat oda, nehogy halhatatlanná váljon. Szó sincs itt semmiféle büntetésről és igazságszolgáltatásról. Féltékenységről van itt szó. Mint ahogy a tilalom egyetlen és kizárólagos magyarázata is az Úr Isten féltékenysége.

A kereszténységről 2 - Vérfürdő és vakhűség az ókori Palesztínában

Az előző posztban mutattam egy példát (amikor Jahve az egyiptomi csecsemőket kiírtja) arra, hogy a kereszténység, mint etikai tan, borzalmas. Ezután kifejtettem, hogy a viszonyunk a kereszténységgel hasonló a császár új ruhájához: mindenki látja, hogy a császár meztelen, de mégis mindenki úgy tesz, mintha látná a ruháját, mert mindenki benyalta a csalóknak azt a dumáját, hogy csak a méltatlanok és az ostobák nem látják a ruhát.
Beszéljünk még kicsit a császár „szőrös tökéről”, amit mindannyian látunk, de sokan azt hazudják, hogy egy szép ruhát látnak helyette. Beszéljünk még a keresztény tanok nyilvánvalóan borzalmas elemeiről.

A Kánaán kiírtása

 Az exodus történet elejéről, a tíz csapásról már beszéltünk. De a történet vége is hasonlóképp borzalmas: kánaán népeinek kiírtása. Jahve parancsba adja a zsidóknak, hogy kánaánban minden legyőzött népet az utolsó csecsemőig írtsanak ki. Ezek olyan népek, akik semmit sem ártottak egyébként a zsidóknak, azután költöztek be ide, hogy a zsidók maguktól elmentek Józseffel Egyiptomba.
Egy nagykönyv szerinti náci élettér projektről van itt szó. A zsidók meg akarják szerezni a vidéket, csakmert, úgyhogy a lakóit kiírtják. Erre Jahve bíztatja őket és az egészet a biblia mint dícséretes és pozitív történet állítja be. Sőt a Biblia szerint az egész ötletet Jahve dobta be, nem is a zsidók kérték!
Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy az Exodus annak a megideologizálása, hogy miért a zsidó törzsek jogos jussa az egész kánaán. Meg persze a jahve papság hatalmának megideologizálása. Ami nem érthető, az az, hogy ma miért nem kezeljük ezt a könyvet úgy, ahogy bármilyen más népirtást dicsőítő és náci ideológiát terjesztő könyvet?

A kereszténységről 1 - A legszörnyűbb csapás

Arra gondoltam, hogy nekifogok és megpróbálom struktúráltan elmondani “kulturált és visszafogott véleményemet” a kereszténységről. Mint ateista és mint vallástörténettel aktívan foglalkozó kutató (bár a szakterületem a távol-kelet) azért nem fogok zsákbamacskát árulni: erősen kritikus véleményen van róla.

Disclaimer: én alapvetően a kereszténységről fogok beszélni, ugyanis keresztény kultúrkörben nőttem fel, erről a kultúrkörről van a legtöbb eszmetörténeti ismeretem is. Amit mondani fogok, annak egy része ugyanúgy igaz a többi ábráhámita vallásra, másik része nem. Néha ki is fogok térni a párhuzamokra és a eltérésekre, de sokszor nem. 

Szóval kezdjük azzal, hogy beszélünk az elefántról aki a szobában van. A következő a helyzet: a kereszténység, mint etikai tartalmú eszmerendszer : borzasztó! Tényleg borzasztó. És ezt mindenki tudja róla. Tudja róla a pápa, tudja róla a sarki lelkész, tudja róla a kereszténydemokrata képviselő, tudja róla a teológia kar dékánja, tudja róla Mari néni aki minden vasárnap templomba jár. Mindenki tudja róla, hogy borzasztó.

Mi a mai értékrendünk szerint a legszörnyűbb bűn, amit el lehet követni? A népírtás.
Mi a mai értékrend szerint az, ami bármilyen bűnnek a legszörnyűbb módozata? Ha magatehetetlen csecsemők az áldozatai.
Ehhez képest Jahve tizedik csapása az egyiptomi elsőszülött csecsemők kiírtása volt (etnikai alapon)! A kereszténység pedig azt tanítja, hogy ez igaz, és hogy ez a Jahve a legfőbb jó, a tökéletes jóság, minden jó forrása.

Ez, mint etikai eszmerendszer borzasztó.