Tanulságok a választási eredményekről

Először is azt szeretném mondani minden hozzám hasonló taktikai szavazónak, hogy annak ellenére, hogy nem nyert a stratégiánk, attól még ez volt a legjobb stratégia. A taktikai szavazással semmit nem vesztettünk, viszont ha nincs átszavazás a pártok közt, akkor még ennyi mandátumot se visz el az ellenzék.

Másodszor: a választási eredmények klasszikus dráma receptjét követték (ahogy azt Arisztotelész a Poétikában is javasolja): a fordulat váratlan, de mégis logikusan következik az előzményekből...


A fővárosban és a nagyobb városokban nagyon nagy a kormányváltó hangulat és nagyon erős a baloldal. Vidéken viszont egyáltalán nincs kormányváltó hangulat, és nagyon erős a jobboldal. Sokan, a fővárosi ellenzékiek közül, azt hitték, hogy az egész országban ugyanaz a hangulat uralkodik, mint a fővárosban, és ezért volt a nagy és sajnos alaptalan ellenzéki optimizmus.



MSZP tanulsága Vidéki - Urbánus polgárháború
Amivel szembenállunk az a 130 éve fennálló vidék-főváros polgárháború. Ez nem jó, de legalább nagyon rossz. Ezt az ellentétet egyedül az MSZMP volt képes anno áthidalni. És a munkás-paraszt összefogáshoz is kellett az, hogy a népi jobboldal félfeudális arisztokráciája mérhetetlen nyomorba taszítsa a vidéki népességet.


Erről a kérdésről rengeteg mindent lehet elmondani, de túl hosszú lenne, ezért most nem mennék bele hosszabban. Egyetlen egy, nagyon kellemetlen, gondolatot szeretnék felvetni: szerintem nem csak azért szavazott a vidék a fideszre és a jobbikra, mert a kormánymédia agymosta őket. És nem csak azért, mert évszázados hagyomány náluk a mély ellenszenv a kozmopolitán urbánus "erkölcsi fertővel" szemben. Bár mindkettő nagyon fontos eleme a választási eredményeknek.
De mindez alatt ott van egy racionális és objektív szempont is: a globalizált világ, a multicéges hipster kultúrájával és az újbaloldali toposzaival ("tragikus, hogy vki megfogta XY színésznő térdét 15 éve") az ő problémáikra nem ad semmiféle megoldást, sőt, gyakran ront a helyzetükön.

Szóval ha a vidéki szavazó teljesen racionálisan és minden információ birtokába jutva szavazna (és az információk közt nem csupán a fidesz korrupciós ügyei lennének, mint ahogy azt az ellenzék szeretné, hanem azok az elemzések is, hogy a globalizált világgazdaság kapitalizmusa hogyan is hat az európai kisbirtokos parasztság számára), akkor nem biztos, hogy máshogy szavazna.


Én legalábbis nem tudnék odamenni egy vidéki paraszthoz és őszintén a szemébe mondani azt, hogy biztos sokkal jobban járna egy nyugat-párti újbaloldali-liberális, globalizáció-igenlő kétharmaddal, mint a fidesz kétharmaddal. Még akkor sem, ha valamilyen csodával határos módon ezek az újbaloldaliak teljesen korrupció mentesen kormányoznának.

Ezért a nyugatos, posztposzt-modern, újbaloldali és liberális ideológiával még egy racionális és jól informált vidéket se lehetne megnyerni. Amire itt szükség van, az a régi baloldal, amit az MSZP képvisel - pont az, ami 98 után annyira büdös a fővárosi hipster értelmiségnek. De talán most már ezen a téren is változnak a trendek.
A jó hír, az az, hogy az MSZP még mindig jelen van vidéken. 10-20%-ot rendre hoztak, időnként 30%-ot is. Mindezt a fidesz teljes média uralma, a migránsozó, Sorosozó, Gyurcsánnyal riogató kampány ellenére. És valószínűleg többen vannak, akik otthon maradtak, de megmozgathatóak lennének rendes régi baloldali kampánnyal.

De ha a fővárosi újbaloldal kinyírja az MSZPt, vagy teljesen hipster pártot farag belőle, akkor ezt is bukjuk.



Jobbik tanulsága - Nincs átjárás
És akkor beszéljünk egy másik fontos tanulságról.A mostani választás megmutatta azt, amit igazából tudnunk kellett volna előre: a baloldal és a jobbik nem volt hajlandó jelentős mértékben átszavazni egymásra.
A baloldal fő problémája a fidesszel az a rasszista, xenofób, és Horthy nosztalgiás értékrendje. Amit a jobbik is tökéletesen hoz. A fidesz korrupciójának megállítása nem elég motiváció ahhoz, hogy a saját értékrendjük helyett a baloldaliak egy másik pont ugyanúgy neonáci mozgalomra szavazzon.

Ráadásul Simicska miatt a jobbik még csak azt se mondhatja el magáról, hogy a korrupció felett állnának.

Sőt, valószínűleg a jobbik azért nem omlott össze az elmúlt négy évben, ami során a fidesz kifogta a vitorlájukból a xenofób szeleket, mert a Simicska média gépezete tolta őket, és ezáltal ők voltak az egyetlen ellenzéki párt, akik aktívnak tűntek. Vagyis a jobbik 20%-a ugyanúgy a korrupcióból megszerzett milliárdokból megszerzett média hozzáférésnek köszönhető, mint ahogy a fidesz 49%-a.

Másik irányból pedig: a jobbik szavazókat a fidesznek nem a ideológiája és nem is az adott intézkedései zavarják, hanem a korruptsága. Na most ő szemükben a baloldal ugyanolyan korrupt (ami persze nem igaz, de az ország kétharmada ezt hiszi), ezért megint csak logikus, hogy nincs motivációjuk a saját pártjuk helyett a baloldalra szavazni. Számukra baloldalra cserélni a fideszt az nettó bukás. Mert a baloldal szerintük ugyanolyan korrupt, de még csak nem is a jobboldali.


DK és vidék tanulsága - Gyurcsánnyal csak veszteni lehet
A vidéki eredményeket nézve (és a megyeszékhelyeket nem értem bele a vidékbe) egy valami nagyon szembetűnő: ahol MSZPs volt baloldal jelöltje, ott néhány kivételtől eltekintve mindig 10% felett volt, és volt ahol 20-30%-ot is elért. Viszont ahol DKs volt a baloldal jelöltje ott a legritkább esetben érte el a 10%-ot.
Tehát míg a fővárosban és a megyeközpontokban a baloldaliak hajlandóak voltak átszavazni, addig vidéken a DKra még az MSZPsek nagy része se volt hajlandó szavazni.

Ebből egyetlen egy tanulságot lehet levonni: Gyurcsánnyal csakis veszíteni lehet.

Félreértés ne essék, én nem gyűlölöm Gyurcsányt. Együtt tudok érezni a DKs híveivel. Legyünk őszinték: Gyurcsánynak vannak hibái, de a valódi hibáihoz képest nagyságrendileg nagyobb démont festettek le róla. És nem csak a fidesz, hanem a többi baloldali és liberális riválisa is.

* Horn Gyula óta Gyurcsány az egyetlen személyiséggel, karizmával, egyéniséggel rendelkező politikus a bal és liberális oldalon. Kétség kívül egy nárcisztikus, egoista személy, és egy kalandor, és ez nem segített neki a későbbiekben. De ez önmagában még nem teszi rossz politikussá.
* A mai napig a Gyurcsány az egyetlen, aki hajlandó kimondani a baloldali eszméket. Most is ő mondja azt ki, hogy vissza kell venni a határon túli magyarok szavazatait, és hogy vissza kell venni az iskolákat az egyháztól. És erre szüksége van a baloldalnak. Sőt, ebből többre lenne szüksége a baloldalnak. A meghunyászkodó konfliktus kerülés nem megoldás. Azzal jutottunk el oda, hogy 70% szélsőjobboldalra szavaz. A határontúli magyaroknak úgyis a 95%-a fideszre szavaz, semmit nem nyerünk azzal, hogy nem merünk beszólni ellenük. Nem elég akkor megszólalni, amikor már nyiltan xenofób és antiszemita plakátokkal van tele az ország. Az irredentizmust a gyökereinél kell támadni, de legalábbis a törzsénél. Igenis szüksége van a baloldalnak egy lángszavú szónokra, és kellene tanulni Gyurcsánytól eme téren.

* Nem kormányzott rosszul. Azért zseniálisan se, mert reformjaival kapkodott, és össze-visszák voltak.
* Az Öszödi beszéd nem volt egy rossz beszéd. Az önkritikai része se volt problémás ("hazudtunk"). Sőt, pont hogy önkritika az, ami igazán hiányzik ebből az országból. Persze azért azt is lássuk, hogy a Gyurcsány önkritikája igazából az mszpnek szólt, nem saját magának.
* Kormányzata nem volt korruptabb, az előtte lévő bármelyik kormányé. Sőt, kevésbé volt korrupt, mint a 98-2002 közti fidesz kormány. Akármennyire is próbálkozott 2010 után a fidesz, nem sikerült semmi igazán jelentős korrupciós botrányt az "elmúltnyolcév" nyakába varrnia. Semmi olyasmit, ami felért volna az első Orbán kormány autópálya ügyleteivel meg Kayah Ibrahimjával.

Szóval Gyurcsány egyetlen egy hibája se volt kolosszális hiba. Egyszerűen azonban kisebb hibái, és az Öszöd utáni események összjátéka révén az ország első számú közellenségévé lépett elő. Orbánék ügyesen manővereztek itt: olyan teljesen indokolatlan hévvel támadták be (kivonultak a parlamentből, illegitimnek tekintették a kormányt, és a hülye fasz Sólyom még rákonktrázott arra, hogy ez Gyurcsány hibája), ami miatt az MSZP nem válthatta le Gyurcsányt. Nem válthatta le, mert azzal Orbánt vindikálja és saját maga illegitimását fogadta volna el, ami nonszensz.

Na ott kellett volna Gyurcsánynak nagyvonalúan lemondania. De nem tette, hanem beleállt a harcba, ami miatt ő maga démonná vált a lakosság 85% szemében, az MSZPt pedig szétgyalulta. Egyikük se tért magához azóta se ebből. Ha Gyurcsány 2008-ban nagyvonalúan lemond, akkor mindenki úgy emlékezne rá, mint egy nagy volumenű baloldali államférfira, aki alatt prosperált az ország, és reális esélye lett volna annak, hogy most vasárnap őt választottuk volna meg miniszterelnöknek.

A jelenre visszatérve: teljes mértékig megértem a DKsokat, ha azt gondolják, hogy Gyurcsány nem érdemli meg azt a démonizálást, amit kapott, hogy a történelem és a közvélemény mélységesen igazságtalan hősükkel szemben. Igen, ez így van.
De ami megtörtént, az megtörtént, és az igazságtalanság nem változtat a helyzet realitásán.

A baloldal továbbra is ugyanabban a szorult helyzetben van, mint 10 éve. Mi nem buktathatjuk meg Gyurcsányt. A baloldal nem mondhatja azt, hogy nem hajlandó közösködni a DK-val, mert akkor az egész összefogást lövi tökön (ebbe bukott bele Botka). Viszont ha összefogunk Gyurcsánnyal, akkor azzal a baloldali összefogás buk vidéken 10-15% szavazót, Bp-n 5-10%-ot.  Az egyetlen megoldás az lenne, ha Gyurcsány lemondana, vagy ha a DKsok maguk buktatnák meg / oszlatnák fel magukat.


LMP és Budapest tanulsága - Az összefogás szükséges
A fővárosban látjuk az érem másik oldalát, a össze-juszt-sem-fogókat: az LMP-t, a Momentumot, sőt talán még a Kutyapártot is (attól függ, hogy tekintünk a szavazóikra).

A helyzet itt pontosan ugyanaz, mint a DKnál. Egyrészt teljes mértékig megértem a szavazóik érzéseit. Azt, hogy akarnak új pártokat látni és új politikai vonulatokat. Hogy szerintük hiteltelen mindkét elmúltnyócév és a neonácik is.

De ez nem változtat azon, hogy immár harmadszor csinálta meg az LMP a fidesznek a kétharmadot. Igen, harmadszor, kevesen emlékeznek rá, de 2010-ben, amikor még kétfordulós választási rendszer volt, és már az első forduló után látni lehetett hogy az MSZP nagyot bukik, és a fidesz kétharmad van terítéken, akkor felkérte az MSZP az LMP-t arra hogy kölcsönösen léptessenek vissza jelölteket. Erre az LMP nem volt hajlandó, sőt, még azon is hisztiztek, amikor az MSZP egyoldalúan visszaléptetett pár jelöltet az ő javukra. Szóval ha a két forduló közt az LMP együttműködik, akkor nem lett volna fidesz kétharmad, nem lett volna új választási rendszer, új alkotmány, nem lett volna NER, nem lett volna state capture. Orbánnak egy hagyományos ötvenpár százalékos parlamenti többséggel kellett volna fékek és egyensúlyok rendszerében kormányoznia.

És most immáron harmadszor is megcsinálták Orbánnak a kétharmadját. Ismétlem: én megértem, hogy ők hogy éreznek, hogy miért fontos számukra az önállóságuk. De az a helyzet, hogy az LMP viselkedését az hajtja, hogy szerintük Gyurcsány egy szörnyeteg, akivel nem szabad összefogni, és eme mániájuk révén váltak épp ugyanolyan szörnyeteggé.

Az LMP és a Gyurcsány ugyanis két ikertestvér. Mindkettő az Orbán kétharmadának a fő pillére, mindkettőt a saját makacssága hajtja, mindkettő híveit meg lehet érteni, de mindkettő nagyon sokat árt az országnak... és mindkettő hívei meg vannak arról győződve, hogy őket milyen igazságtalanul utálja a többi ellenzéki, és mennyire unfair, hogy ők a bűnbakok.

Mindkettő egy zárvánnyá vált. Az LMP 8 év alatt semmire se vitte, 7.48% listás eredményből eljutott 6.88% listás eredményre, miközben további 7%-al nőtt a "se Orbán se Gyurcsány" szavazók száma (amin a Jobbik, a Momentum és a Kutyapárt osztoznak).

Ahogy a DKnak szembe kell néznie a menthetetlenül rossz imázsával, az LMPre is ugyanez vár. Az LMP ugyanis a leggerinctelenebb párt imázsát alakította ki, akik az önző makacsságukon kívül semmi mást nem tudnak felmutatni.
Lehet, hogy ez igazságtalan kép róluk, de mi mást várnak, amikor egyik jelöltjük szélsőbalos eszméket hirdet, a párt magát zöldpártnak tekinti, majd beállnak izomból Orbán kerítés-projektje mögé, csak azért, hogy jobb oldali szavazatokat szerezzenek? És ők voltak legtovább a kerékkötői a baloldali összefogásnak, majd hirtelen bedobják, hogy ők a Jobbikkal is szívesen összefognak, és elkezdik cikizni a többi baloldali pártot, hogy azok bezzeg nem.

Én elhiszem, hogy ezek mindegyike külön-külön megmagyarázható, hogy miért nem annyira gáz, mint amekkorának ez így egyben tűnik. Pont ugyanez igaz Gyurcsány hibáira is. De az összképen ez nem változtat, és ezt az LMPnek ugyanúgy meg kell valamikor emésztenie, mint ahogy a DKnak is.

A gond az, hogy a DK nem hajlandó szembenézni a Gyurcsány elriasztó hatásával, ők csak a Gyurcsány pozitívumait hajlandóak meglátni. Az LMP pedig nem hajlandó szembenézni azzal, hogy a makacs választási stratégiájuknak meg a gerinctelen szavazó-hajhászásnak mi volt a hatása, és csakis a saját maguk pozitívumait hajlandóak meglátni (azt hogy ők folyton nyilatkozatokban kritizálják a fideszt, aminek persze az égvilágon semmi hatása nincs).

Szóval az LMP milyen alapon követeli a Gyurcsánytól, hogy tűnjön már el a képből, ha ők maguk se hajlandóak erre, holott pont ugyanabba a szerepbe kerültek? Mert az LMP ugyanúgy kompromitálódott, mint a Gyurcsány. Kompromitálódott a három fidesz kétharmad miatt, kompromitálódott a xenofób szólamaik miatt, és kompromitálódott a belharcaik miatt. Nem véletlenül van Momentum, ami pont ugyanaz, mint az LMP, csak épp őket is utálja.

Még egy gyönyörű párhuzam Gyurcsány és az LMP között: ez a két ellenzéki párt az, amelyik még gratulál is magának, hogy milyen jól csinálták ezt most (a fidesz kétharmadot). Gyurcsány képes volt kijelenteni, hogy győzött, az LMP meg rögtön ki akarja zárni az egyetlen vezetőjét, aki összefogásban próbált résztvenni.
Vonában volt annyi tartás, hogy lemondott, holott 20%-ra felvitte a pártját, most már vitathatatlanul ők a legnagyobb ellenzéki erő. És az MSZP se büszke az eredményre. De bezzeg a Gyurcsány és az LMP, az igen. Azok hangosan kiálltják híveiknek, hogy csak így tovább fiúk, jó úton járunk.


A gond az, hogy ezekkel kívülről nem lehet mit kezdeni. Mivel a baloldalnak szüksége van összefogásra, ezért a baloldal nem csinálhatja ki aktívan a DK-t és az LMPt. Az kellene, hogy ezek saját maguk húzzák le a rolót végre.

Mert egyébként a helyzet nem annyira gyászos, mint amilyennek tűnik, csak összefogásra van szükség. És PÁRTRA.


Fidesz tanulsága - Építsd a pártot
A választások legnagyobb tanulsága mind közül szerintem az, ahogy a fidesz aktivizálta szavazóit. Amihez pedig szervezetre van szükség, országos kiterjedtségű, jól működő, mobilizálni és irányítani tudó szervezetre. Az ellenzék nem tudja erre az állam-aparátust használni, ezért nekik ehhez párt-szervezetre van szükségük.

A fővárosi ellenzéknek fel kell adnia az öngyilkos "fúj parlamenti pártok, éljen civil szervezetek" attitűdöt. Pártot kell építeni. És tagdíjat is kellene majd fizetni, hogy legyen finanszírozás. Amire azért is jó lenne rászokni, mert akkor ha hatalomra jut a párt, nem kell rögtön az oligarcháit kifizetnie.


A baloldali összefogás pártjai 20%-ot szedtek össze a listán. Ez annyi, mint ahányan 8 éve az mszpre szavaztak, tehát a bázis megvan. Ha Gyurcsány és a különutas protest pártok lehúznák a rolót, ez simán lehetne 30%.
Fontos látni, hogy az MSZP még mindig jelen van a falvakban is, az újabb mozgalmakban pedig vannak aktivisták és lelkesedés. Össze kellene olvadni egyetlen párttá és összekapcsolni ezt a kettőt. Az mindegy, hogy mi ennek a pártnak a neve. De akkor lesz itt bármi pozitívum a baloldal számára, ha egyetlen egy baloldali párt indul a fidesz és a jobbik ellen.

Ennek a pártnak pedig aktívnak kell lennie, és nem csak a fővárosban. Le kell mennie az ellenzéki (és nem jobbikos) lelkes arcoknak és elkezdeni újraépíteni, újraéleszteni egy baloldali pártot ott is.Nem lehet a facebook csoportokra és a taktikaiszavazas.hu-kra hagyatkozni. Mert a választókörzetekbe is kell pártszervezet, kellenek felépített jelöltek, és kell az összefogás és összetartozás érzése.

Azt is fontos látni, hogy a jobbik 20%-a egy felfújt érték. Az fújta fel, hogy ők az egyetlen ellenzéki párt, akik lendületet és erőt mutattak (meg volt pénzük kampányra). Ha a baloldal összeszedi magát, megszerezhető a jobbikos szavazók fele, és akkor már 40%-on akár kétharmadot is szerezhet a baloldal.

Ha azt a lelkesedést, és energiát, amit az elmúlt egy-két hónapban a reménykedő ellenzék felmutatott, a következő négy évben módszeresen egy közös baloldali mozgalom és párt felépítésébe fektetnénk, akkor akár 2022-re is lehetne baloldali kétharmad.